A huminsav egy természetben előforduló, szerves vegyület, amely a növényi anyagok hosszú évmilliók alatti bomlásából keletkezik, leggyakrabban tőzegben, agyagos talajban vagy lignitben található meg. Az utóbbi években egyre több figyelem irányul rá, mivel számos kedvező hatással bírhat az emberi szervezetre, különösen a méregtelenítés, az immunrendszer erősítése és az ásványi anyagok felszívódása terén.
A huminsav egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes megkötni és semlegesíteni a nehézfémeket, toxinokat és más káros anyagokat a bélrendszerben, így elősegíti azok természetes úton történő kiürülését. Ezzel tehermentesítheti a májat és a veséket, miközben támogatja a szervezet méregtelenítő folyamatait. Ezenkívül a huminsav kedvezően befolyásolhatja a bélflórát is, mivel segít fenntartani a bélfal integritását, csökkentheti a gyulladásokat, és javíthatja az ásványi anyagok – például a vas, cink és magnézium – felszívódását.
Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a huminsavnak lehetnek antioxidáns és antivirális hatásai, illetve hozzájárulhat az immunrendszer egyensúlyához. Noha nem csodaszer, és hatása egyénenként eltérő lehet, a természetes eredetű huminsav kiegészítők egyre népszerűbbek azok körében, akik holisztikusabb megközelítést keresnek egészségük megőrzéséhez.
A fulvosavak a növényi és állati sejtekből származó különböző baktériumok által, változó környezetben képződött molekulacsalád összefoglaló elnevezése. A fulvosavak minden élő anyag anaerob bomlásakor képződő, legalább három megfelelő mikroba faj egymást követő generációi által kiválasztott, látszólag örök életű, élő szervezetek számára védő hatású fitokemikáliák.
A fulvosavak a földi körülmények között kialakuló bonyolult szerkezetű, a humifikálódás során többször is változó, tulajdonságaikat változtatni, módosítani képes természetes szerves molekulák. A fulvosavak gyakorlatilag minden más szervetlen és szerves anyaggal reagálni képes, kis molekulasúlyú, vízben, és csak savakban és lúgokban oldódni képes, bioaktív, sárga színű szerves molekulák.